RÁKÓCZI, BÁTHORI, BETHLEN
RÁKÓCZI ZSIGMOND FEJEDELEM
Bocskai urunk halála után újból fellángoltak a hatalmi harcok. Rákóczi Zsigmondot az öreg, gazdag felvidéki főurat választották fejedelemmé. Bethlen Gábor urammal Báthori Gábort, a nagy múltú Bátori család fiatal tagját kívántuk Erdély trónjára ültetni. Ezt nem is titkoltuk, hamar Rákóczi Zsigmond fülébe jutott tervünk, a fejedelem bosszúja most sem maradt el. 1607 februárjában elfogatott minket, Bethlen Gábor urammal együtt börtönbe vettetett. Zsigmond fejedelem tett róla, hogy megint földönfutók legyünk, elkobozta Hunyad várát. Rákóczi nem sokáig maradt trónon, nem tudott a hajdúkkal megegyezni, ezért önként lemondott. Nem sokkal ezután 1608. december 5-én meghalt.
Jó, ha tudod, a szerencsi templomban helyezték örök nyugalomra. 1609. január 21-én a fiai által állított síremléke a város egyik nevezetessége.
BÁTHORI GÁBOR FEJEDELEM
Valóra vált az álmunk, a fiatal Báthori Gábor lett a fejedelem. Gyönyörű nap volt 1608 virágvasárnapja, Báthori Gábort, mint Erdély újonnan megválasztott uralkodóját, fényes menetben kísértük Kolozsvárra. Az új uralkodó nagyon fiatal, még csak 19 éves, hatalmas erejű, szenvedélyes fiatalember volt. Gábor urammal megint felkerekedtünk, Konstantinápolyba indultunk, hogy megszerezzük Báthorinak a Porta támogatását. Gábor úr kitett magáért, olyan ügyes volt a tárgyalásokon, hogy nem csak a törökök jóindulatát, de három évi adómentességet is szereztünk. A fejedelem nem győzött hálálkodni, annyi tisztséget kapott Gábor uram, hogy alig győzte ellátni. Ő lett a a fejedelem tanácsosa, az udvari hadak főkapitánya, Hunyad megye főispánja, valamint Csík-, Gyergyó-, és Kászonszék főkapitánya. Az elkobozott birtokainkat is visszakaptuk, ezzel Erdély legrangosabb embere lett gazdám, szavát, tapasztalatát országos ügyekben nem lehetett figyelmen kívül hagyni.
TÜNDÉRKERT ÚJRA
KÉREK EGY RAJZOT!
Báthori Gábort, Móricz Zsigmond a Tündérkert című regényében így mutatja be, szinte magam előtt látom a fejedelmet, de ha már látjuk, nem is olyan nagy dolog lerajzolni. Készíts rajzot a fejedelemről, és küldd el a következő címre bethlen.tunderkert@gmail.com !
"Habos selyem dolmány volt a fejedelmen, szederszín, sárga csizma arany sarkantyúkötővel. Gyönyörű volt, kihajló patyolatinge skófiumarannyal gazdagon kivarrva, az ingujja kilógott a dolmányujj alól, dús aranyhímes volt, s egész takarta a kézfejet. Nagy fekete haja csimbókba volt kötve elöl, s kondorítva verte a nyakát, régi magyarosan.Most megrázta, hogy odanézett az ajtónyílásra, s egy cseppet sem látszott rajta, hogy váratlan vagy kellemetlen lenne neki a vendég.
- Jó reggelt, Imreffyné! - kiáltott rá, boldog nevetéssel.
- Jaj, de gyönyörűséges - csapta össze két kezét az asszony.
A fejedelem olyan fiatal volt, még huszonhárom évesnek sem látszott (fél esztendővel több), keselyűarca, fekete bőre csupaszra borotválva, mintha kékkel volna bevonva nagy fekete szeme alatt s duzzadt, kicsit ferde szája fölött. Telt és ragyogó volt, s valami drága és elbűvölő érzés áradt róla."
MILYEN VOLT BÁTHORI GÁBOR?
Sokat főtt a fejedelem miatt Gábor úr feje, mindent megpróbált, de azaz igazság, Báthori Gábor nem váltotta be a reményeinket. Pazarlásával, felelőtlen életmódjával elégedetlenek voltunk. Nagyszeben elfoglalásával maga ellen fordította a szászokat, meggondolatlan hadjárataival veszélybe sodorta az országot. Kitartottunk a fejedelem mellett annak ellenére, hogy helytelenítettük életmódját és politikáját, mert nem akartuk pártütéssel az ország romlását okozni. A fejedelem nagyon szerette a szépasszonyokat, a táncot, a tivornyákat és az erőszakoskodásba torkolló italozást.
MILYEN VOLT BETHLEN GÁBOR?
Bethlen úr csendes, jóravaló ember volt, más fából faragták, mint a fejedelmet. Órákon át tudott elmélkedni, naponta forgatta a Bibliát, történelmi és bölcseleti műveket olvasott, mindenekelőtt Machiavellit. Sokszor össze is zördültek ezen a fejedelemmel, meg az is fájt neki, hogy Erdély népe nyomorgott, koldusbotra jutott. Néhány rémtette, amiről felénk beszéltek akkoriban: egy kolozsvári polgárt ok nélkül meggyilkolt, foglyokat a szebeni toronyból ugratott le, lovászmesterét, Horváth Miklóst, hirtelen haragjában lovaival tapostatta össze, Bedő Istvánt, a neki adott kegyelme ellenére megölette, Csiszár Miklóst, a földvári porkolábot, a vár feladásáért lábánál fogva akasztatta fel. A fejedelem egy alkalommal úrasszonyunkat is megsértette, rá akarta törni az ajtót. Gábor urat ez annyira megbántotta hogy "test test elleni, nyílt párviadalban" kívánt elégtételt venni. A leszámolásra a fejedelem is készült, orgyilkosokkal akarta megöletni Gábor uramat, de az egyik asszonyság elfecsegte nekünk a dolgot. Gazdám egy elkeseredett levelében, amit Dóczy Andrásnak címzett, azt írta a helyzetünkről: „Kegyelmednek bizonyosan írhatom, hogy Báthorit az ország fejedelmének soha nem agnoscálja; tegnapi napon valedicáltak fejedelem[ségé]nek: inkább akarunk mind meghalni, hogysem mint ilyen istentelen embertől gubernáltassék nyomorult hazánk.” (Bethlen Gábor levele Dóczy Andrásnak, 1613. október 22.)
BÁTHORI GÁBOR ELŰZÉSE A TÖRÖKÖK SEGÍTSÉGÉVEL
Nem volt más út előttünk, mint a Porta, ismét török földre mentünk, most már a szultán fogadott bennünket, megkaptuk tőle a buzogányt és a kardot, elegendő pénzt és sereget, hogy verjük ki az országból a tivornyázó Báthori Gábort. 1613 szeptemberében átkeltünk a Vaskapun, szinte akadálytalanul benyomoltunk Gyulafehérvárra, majd onnan Kolozsvár felé. Báthori Gábor Váradra menekült, ahol a tokaji kapitány hajdúi végeztek vele.
BETHLEN GÁBOR FEJEDELEMMÉ VÁLASZTÁSA
A kolozsvári országgyűlésen 1613. október 23-án egyhangulag gazdámat választották fejedelemmé. Nem volt egyszerű a helyzet, a Porta segített és támogatott, meg sajnos fosztogatott is, de még így is a török volt a kisebbik rossz. 
