Eva-Sofi ERNSTELL: Bethlen Gábor ajándéka a svéd királyi fegyvertárban Kiállítás a Magyar Tudományos Akadémián. FORRÁS: História, 2004. 8.sz.

EVA-SOFI ERNSTELL: Bethlen Gábor ajándéka a svéd királyi fegyvertárban

Kiállítás a Magyar Tudományos Akadémián

A stockholmi fegyvertár, amely Svédország legrégebbi múzeuma és talán európai viszonylatban is a legrégebbiek közé tartozik, a királyi fegyvertárat foglalja magában. Itt őrizték a királyok fegyvereiket, a mindennapi használatra szolgálókat csakúgy, mint azokat, amelyek gyűjteményüket gazdagították. A fegyvereken kívül azonban itt őrizték a különböző szertartások tartozékait, így koronázási ékszereket meg diplomáciai ajándékokat. Itt helyezte el, harctéri hőstetteit megörökítendő, II. Gusztáv Adolf két, a Lengyelország ellen vívott háborúban megsérült öltözékét is.
II. Gusztáv Adolf (1611-32) svéd uralkodó az 1600-as évek elejének több háborújában is komoly sikereket ért el. Ennek hátterében az állt, hogy megpróbált jó kapcsolatot kialakítani Európa többi protestáns országának vezetőivel. Így Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel is. Bizonyos diplomáciai kapcsolat alakult ki a két uralkodó között annak ellenére, hogy egymással személyesen nem találkoztak. Emellett sógori kapcsolatban is álltak egymással: az uralkodók feleségei egy testvérpár, Brandenburgi Katalin és Mária Eleonóra voltak.
Bethlen Gábornak a királyi fegyvertárban elhelyezett ajándéka valószínűleg a svéd király számára küldött esküvői ajándék volt. II. Gusztáv Adolf 1620-ban vette el Mária Eleonórát, majd 1626-ban sógori viszonyba került a Katalinnal összeházasodó Bethlen Gáborral. Ebben az évben mindkét országban fontos találkozók történtek. Először egy svéd delegáció látogatott Erdélybe, majd erdélyi küldöttség érkezett Svédországba. Esküvő ide vagy oda, az ilyen, elsősorban politikai célú eseményekkor mindig szokás volt a kölcsönös ajándékozás. Hogy Bethlen Gábor mit kapott a svéd királytól, még nem tudjuk. A II. Gusztáv Adolfnak hozott ajándék azonban a fegyvertárba került, és már a korai leltárösszeírásokban is megtalálható.
Az ajándék egy lószerszámkészlet volt, minden tartozékával együtt (lásd címlapon). Manapság egy nyeregből és kengyelből, nyeregtakaróból, kantárból, hámból, buzogányból, tőrből és szablyából áll. (Elképzelhető, hogy az ajándékhoz egy ló is tartozott.) A fémből készült részek gazdagon díszítettek, finoman aranyozottak és különböző drágakövekkel kirakottak. A kantárfej bőr vázát aranyozott ezüstből készült, áttört vasalat borítja, nagy, csiszolt türkiz és vörös kövekkel díszítve. A rojtok vörös selyem- és ezüstszálakból állnak. A kengyelek aranyozott ezüstből készültek, a téglalap alakú lábtartóknak még az alja is finoman megmunkált, különleges oldalsó részeit pedig vésett és faragott dísz, valamint nagy türkizek díszítik. A tőr egy, az 1600-as évek elejéről származó jambyia. Csak a markolat díszítésén 40 rubint, 54 türkizt, valamint több kisebb, sötétzöld színű követ találunk. A szablya (kiliij) markolata még több kővel, 70 rubinnal és 31 türkizzel van kirakva, pengéjén pedig az Aman Hassan al-Misri kézjegy olvasható. A kardhüvely borítása eredetileg kék bársonyból, valamint kövekből és díszített aranylemezből állt. A buzogány favázát vésett aranylemezzel borították. A buzogány gerezdjei zöldesszürke jáspisból készültek, rubinokkal díszítve, a fogó alsó része pedig világoskék zománc borítású.
A teljes felszerelés pompás királyi ajándék, egyben egyike Svédország legrégebbi fennmaradt diplomáciai ajándékainak. Mint gesztus, szimbolikus tartalommal bírt: a fegyverzet a barátság jele. Az ember ugyanis nem ajándékoz fegyvert az ellenségének.

*

A nyereg, tartozékaival együtt, október közepétől fél éven át lesz látható Budapesten.

Néhány kérdés azonban még tisztázásra vár az ajándék körül. Miért olyan kopott a nyereg? Esetleg kicserélték a borítását, ha igen, mikor és miért? Kapott-e Bethlen Gábor ajándékot Svédországtól, és ha igen, mi volt az? A királyi fegyvertár azt reméli, hogy a kiállításnak köszönhetően létrejött új kapcsolat Budapest és Stockholm között választ tud adni néhány kérdésre.