AZ ORSZÁGÉPÍTŐ - AZ OLDAL SZERKESZTÉS ALATT VAN!
A fejedelem célja az volt, hogy annyi háború és pusztulás után, a két nagyhatalom, a Habsburg és a Oszmán Birodalom egyensúlyállapotát kihasználva, a szomszédokkal békében élve megerősítse Erdély önállóságát, belső országépítéssel virágzó és biztonságos tündérkertté tegye.
Otthon is úgy van, hogy csak akkor vásárolhatunk, ha van pénzünk. Gábor úr ezért úgy döntött, hogy először a gazdaságot kell rendbe hozni, jó pénzre van szükség.
A fejedelem úr a nyersanyag kivitelt megtiltotta, inkább a viasz, a bőr, a higany, a vas, a réz hazai feldolgozását szorgalmazta, elősegítve az erdélyi ipar fejlődését. A késztermékek kivitelét viszont minden eszközzel megkönnyítette, így növekedett az országba beáramló pénz mennyisége. A határon védővámokkal igyekezett csökkenteni a külföldi cikkek behozatalát, így vette elejét annak, hogy Erdélyből kikerüljön az arany- és ezüstpénz.
Néhány év múltán egyre inkább érezhető volt a kincstár feltöltődése. Nagyon jó üzletet kötöttünk Velencével: ökröt, tehénbőrt, viaszt, higanyt küldtünk az Adria-parti városba, ahonnan értékes kárpitot, ékszereket, selymeket hoztunk. A földműveléssel foglalkozó jobbágyok is egyre többen választottak iparos mesterséget. Ácsok, kőfaragók, zsindelyesek robotoltak az uradalmi építkezéseken, szabók, szűcsök, csizmadiák gondoskodtak a nemesi ruházatokról, lábbelikről, mészárosok, molnárok, szakácsok készítették az asztalravalót. A korábban egyetlen helyiségből álló parasztházakban a kemencés pitvarból, azaz a konyhából már mindkét irányba nyílt egy-egy szoba. Változtak az öltözködési szokások is. A hétköznapi egyszerű viseletek mellett megjelentek a színes, szőtt mintával és hímzéssel ékesített ünnepi ruhák.
Jó pénzre van szükség, mondta gyakran Gábor úr. A pénzverőkamarát Nagyszebenből Kolozsvárra helyezte, később Gyulafehérváron is felállítatott egy pénzverdét. Sok féle pénzt veretett, ebből kettőt meg is mutatok.
Tallér
Aranyforint
"TÜNDÉRKERT ÚJRA"
Biztos eszedbe jutott már, hogy Bethlen Gábor portréja ismerős, naponta latjuk a 2000 forintos papírpénzünkön. A pénzt Vagyóczky Károly tervezte. Az első nyomat 1998-ban készült és 1998 február 1-én bocsátották ki.
Előoldal - Vagyóczky Károly - Bethlen Gábor arcképe
Hátoldal Pálinkás György, Madarász Viktor "Bethlen Gábor tudósai között” című festmény alapján.
A Basta-féle harcok után Gábor úr fejedelemmé választásakor romokban hevert Erdély. Gazdám folytatta példaképének, Hunyadi Mátyásnak országépítő művét. Kitartó munkával, hittel és akarattal pár év alatt újjáépítettük az országot és a fejedelmi udvart.
NAGY ÉPÍTKEZÉSEK
A fejedelem úr átfogó építkezési programot dolgozott ki, amelyből nem maradtak ki a családi építkezések sem. Olasz mesterek tervezték át a gyulafehérvári, a radnóti, a váradi, enyedi, marosillyei fejedelmi házakat, várakat. Gábor úr három udvari építészt is felfogadott Giovanni Landit, Giacomo Restit és az eperjesi Linder Mártont.
NAGYVÁRAD
Megerősítettük Erdély kapuját, Nagyváradot. Kerestünk egy várkapitánynak való embert, Gábor úr Rhédey Ferencre bízta a várat. Olasz mestereket hívatott, felújíttatta a külső védműveket és a gazdámról elnevezett Bethlen-bástyát, az ötszög alapú vár bevehetetlen volt. 1619-ben elbontattuk a romos épületeket, a helyükre hatalmas reneszánsz palotát építettünk, akkoriban ez volt Európa legnagyobb palotája.
TÜNDÉRKERT ÚJRA
Nézzük meg a nagyváradi Bethlen-bástyát, most restaurálták az emléktáblát!
A nagyváradi vár egyik bástyáján 2010-ben restaurálták azt a 400 éves kőtáblát, melyet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem dicsőségére helyeztek el. A bástya építtetését 1618-ban fejezte be Bethlen Gábor. A tábla latin szövege nehezen ültethető át magyarra: nemcsak mitológiai metaforákkal tűzdelt emelkedett stílusa miatt, hanem mert egyes szavak nem az elfogadott latin helyesírással íródtak, sok helyütt szándékosan olyan betűket használtak bennük, amelyek szóképszerűen évszámokká állnak össze. A tábla szövegének hozzávetőleges fordítása:
„Pannónia Gábrielje, Herkules ivadéka emelte hazaszeretetből e gigantikus erősségű falakat, melyek még a nagy mitológiai háborúk sorsát is képesek volnának megfordítani: Tróját, Tarpeia szikláját, Babilont. Az egek visszhangozzák érdemeit, isteni nevét csillagokból fogja megörökíteni az égbolt.”
Lépjünk be a várba!
A GYULAFEHÉRVÁRI PALOTA
Jóuram elődeinek is volt fejedelmi udvara, de azok pompája nyomába sem ért a mienknek. Gazdám okosan gazdálkodott, megteremtette a fényűző gyulafehérvári palota építéséhez szükséges pénzt. Néhány év alatt raktuk rendbe a palotát. A téglalap formájú épületegyüttes három belső udvar köré szerveződött, a nyugati konyhaudvar, a középső és a keleti, ún. istállóudvar körül. Az északi szárnyban kaptak helyet: a fejedelmi hálóházak, a török csempékkel borított oldalfalú audienciás terem (trónterem vagy bokályos ház), a tanácsterem és a két ebédlőterem. A nyugatabbi keresztszárny földszintjén volt a konyha, az emeletén pedig az ebédlőpalota. Velencéből hozattunk csak ott kapható atlaszselymet, veres és szederjes bársonyt, 200 darab kék-arany bőr kárpitot, ugyanennyi zöld kárpitot, a hímzésekhez arany- és ezüstfonalat. A palotában dolgoztak "képírók", azaz festők is. Vallási ábrázolásokról természetesen szó sem lehetett, hiszen ezeket a református hit törvényei tiltották. Volt azonban két szoba, ahol a mennyezetre az ókori dicsőséges Nagy Sándor tetteit ábrázoló tapétát rakattunk. Török földről hozattunk a "perzsa" szőnyegeket, ezek nemcsak a padlón, hanem a falakon is díszelegtek. A finom berakásos felületű bútorzat is fényűző volt, a falakon mindenütt fegyverek függtek. A velencei kristályok és tükrök, flandriai kárpitok emelték az uralkodó tekintélyét.
Gábor úr második felesége Brandenburgi Katalin megérkezését követően még fényűzőbb lett a palota. Jóuram flandriai gobelineket hozatott, selyem és bársonyterítők, függönyök, cserépkályhák tették otthonosabbá a kőpadlós termeket. Gyönyörű ez a hangszer, virginálnak hívják, amelyet Katalin asszony számára készítettek, és ma is látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Jó, ha tudod, a virginál a csembaló kisebb, hordozható változata.
Nézd meg ezt a két vadlúdat, ha figyelmes vagy, azt is látod, hogy egy nyílvesszővel van a torkuk átszúrva! Gondolnád, hogy ez a Bethlen-címert ábrázoló kályhacsempe egy mázas cserépkályha darabja? Képzeld el a kályhát! Ugye milyen különleges és csodaszép!
Remek munka ez a török tőr is, acélból készült, aranyozott ezüst, a fejedelem gyűjteményéből való.
El ne mondd senkinek, hogy beengedtelek az öltöztető szobába, és megmutattam a fejedelemasszony ruháit. Ez itt az egyik legpompásabb darab, Gábor úr készítette Katalinnak, sötét szilvakék bársonyból, arany- és ezüstfonalas úrihímzéssel varrták. Gazdám mentéje is gyönyörű viselet, aranyszállal hímezték ilyen díszesre.
Megmutatom a fejedelemasszony egyik legkedvesebb ékszerét, a násfát. Aranyozott ezüst, kitűzőként és függőként is viselte. Középen a pajzson vörös zománcos szív alak van, kétoldalt egy-egy kéz, mutatóujjukon gyűrűvel. Két oldalt kinyúló szárnyak, középen galamb-pár, fölötte korona. Hátlapján áttört míves horgony. A kincstárba őrizzük a tiszta gyémántokkal rakott aranyláncok, rubintos-gyémántos párták, fülbevaló gyöngyök, homlokra való gyöngyök, gyémántos rózsák és gyűrűk sokaságát.
Nagy forgalom volt a gyulafehérvári udvarban, jöttek-mentek a követek, vendégek. Gábor úr, hogy minden rendben menjen, egyik bizalmas emberét kinevezte udvarmesternek. Lótott futott az udvarmester naphosszat, irányította az udvar életét, fogadta a vendégeket, a külhonból érkező követeket.
Lett egy kamarásunk is, hallgatag ember volt, a fejedelem legfőbb bizalmasaként tudott titkot tartani, intézte a fejedelem napi dolgait, magánügyeit, levelezéseit. Az ajtónállóknak és a szolgáknak is sok dolguk volt, ellátták és kiszolgálták a fejedelmet, a látogatókat, az udvari népet.
A konyhát a konyhamester vezette, az istállót lovászmester felügyelet, az iratokat fejedelmi titkár tartotta rendben. A „Főbejáró” úr az udvarban nevelkedő apródok és nemes ifjak dolgaira ügyelt.
A ceremóniamesterünk külföldről jött, ismerte a királyi udvarok szokásait, ha magasrangú vendég érkezett, addig nem hagyott bennünket, amíg meg nem tanultuk az idegen szokásokat. Tudtuk az olasz, német-osztrák, francia, spanyol és a török etikettet. Gábor úr különösen szerette a török dísztárgyakat. Képzeld, még az is előfordult, hogy a török vendég szeme megakadt Gábor úr kincsein. Volt is mit nézni, mert amikor vendég jött, elővettük az arany- és ezüsttálakat, a virágos, lábas kupákat, ivóedényeket, kelyheket, kristályvázákat, ezüst gyertyatartókat. A kincstárban egyszer még le is mértük az ezüstnemű súlyát, 1600 kilogrammot nyomott. A képen Gábor úr Velencében készült üveg kancsója látható.
"TÜNDÉRKERT ÚJRA"
A Gábor úr gyulafehérvári palotája a török háborúk során súlyosan károsodott, ezért III. Károly parancsára 1715-1738 között új, csillag alakú erődítményt építettek. Gazdám palotája helyén álló várról hoztam ezt a kisfilmet! Nézd meg, ma ilyen a várunk és környéke!
VALLÁSSZABADSÁG A TÜNDÉRKERTBEN
Képzeld el, hogy Erdélyben sokféle nép, sok vallási felekezet élt - akkoriban és napjaitokban is - együtt, magyarok szászok, székelyek, románok. A reformáció elterjedése után a székelyek megmaradtak a római katolikus hitükben, az erdélyi vármegyék magyar lakossága a református felekezetekhez csatlakozott, a román lakosság megtartotta görögkeleti (ortodox) hitét, a szászok inkább evangélikus hitre tértek át. Befogadtuk az üldözött vallásúakat: unitáriusokat, szombatosokat, anabaptistákat.
Miközben Nyugat-Európában kegyetlen vallásháborúk tomboltak, nálunk már az első erdélyi fejedelem, János Zsigmond az 1568-as tordai országgyűlésen rögzítette a lelkiismereti és vallásszabadságot. Tegyük hozzá: elsőnek a világon. Államvallás nincs, az uralkodói hatalom fölötte áll az egyházinak, de nincs joga közöttük bármilyen szempontból különbséget tenni.
Gábor uram hitéhez és egyházához ragaszkodó buzgó református volt, azt mesélték róla, hogy a Bibliát 28-szor olvasta. A más felekezethez tartozókat becsülte és segítette. Bethlen Gábor urunk vezetése alatt megtanultuk, tiszteletben tartani, megbecsülni egymást. Gazdám, ahogy azt Pokoly József uram mondta „ifjú korában megtanulta, hogy csatasorban vagy a tanácsi padokon küzdő bajtársaknak nem a vallása, hanem a kardja, bölcsessége és jó szándéka jő számításba: mint fejedelem is elsősorban a hazafit, a honpolgárt nézte, nem pedig annak vallását.” Volt vitánk az ügyben, hogy a vegyes vallású helyeken a templom kié legyen, de a Fejedelem ezt is bölcsen megoldotta, hozott egy rendeletet, amelyben az állt „hogy a hol melyik fél többen vagyon, az olyané légyen a templum ...”
TUDOD KIK A HABÁNOK?
Szeretem a díszes fajansz edényeket, az ízlésesen terített asztalt, olykor elnézegetem a habánok gyönyörűséges edényeit. Hogy kik a habánok? Gábor úr 1621-ben fejedelmi menlevelet adott nekik, vallásuk miatt üldözték őket, a morvaországól jött anabaptisták (újrakeresztelkedők) a habánok. A fejedelem Gyulafehérvár mellé telepítette le őket. A környező németajkú lakosság gondos háztartásuk miatt a német Haushaben („háztartás”) szó után habánoknak nevezte el őket, ami azután a magyarok között is elterjedt. Gyönyörű kerámiáik művészi alkotások, tálaik, kancsóik, ivóedényeik bekerültek a fejedelmi udvarba is. A habánok is hozzájárultak Erdély iparának felvirágoztatásához.
Nézd, milyen csodákat készítettek!
"TÜNDÉRKERT ÚJRA"
Ma is készítenek habán kerámiákat.
Szeretettel meghívlak a habán kerámiák varázslatos világát bemutató kiállításra.
MESE A NAGY FEJEDELEMRŐL
Végig nézted az oldalt, pihenj egyet, megérdemled! Bethlen Gábor történetét most úgy mutatom meg, mintha egy esti mesét mondanék. Dőlj hátra, engedd el magad, hallgasd csak hogy kerekedik a mese és valóság egy szép történetté.
