ISKOLA, NYOMDA, KÖNYVTÁR
„Ó vajha, avagy ne született, avagy örökké élt volna!"
Bethlen Gábor halálát követően így emlékezett a fejedelemről önéletírásában Kemény János.
BETHLEN-ÖSZTÖNDÍJ
Gábor úr támogatta nemesek, tehetséges szegény fiatalok, jobbágyfiúk taníttatását. Számukra hozta létre saját költségén a Bethlen-ösztöndíjat. Uralkodásának 16 éve alatt támogatásával, mintegy ezer erdélyi fiatal fordult meg külföldi egyetemeken.
Köztük volt legkedvesebb barátom, Bojti Veres Gáspár is. Gáspár Bojt községből került előbb a debreceni kollégiumba, majd onnan a fejedelem ösztöndíjával az európai kultúra egyik legjobb iskolájába, Heidelbergbe. Tanulmányai befejeztével hazajött Erdélybe. 1920-ban a gyulafehérvári udvarban lettünk barátok. Prédikátori és történetírói tisztet töltött be. Később a gyulafehérvári levéltár őre lett, nem tudott nyugton lenni, folyton tevékenykedett, tanított, verseket írt. Károlyi Zsuzsanna temetésén verset és beszédet mondott, az ott elhangzottakból latin és magyar nyelvű beszédgyűjteményt szerkesztett. Itt látod a Bethlen Gábor életét és tetteit 1614 elejéig feldolgozó történeti művét. A napjainkban megjelent kötetnek hosszú címe van, mert így hangzik: Bojti Veres Gáspár Dicsőítő éneke Bethlen Gábor tiszteletére.
BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUMA
Nagy örömünkre 1622-ben valóra vált régi álmunk, megnyílt a gyulafehérvári főiskola, működéséhez az anyagiakat Gábor uram teremtette elő. Szívügye volt a műveltség terjesztése, iskolák alapítása. 1622 májusában a kolozsvári országgyűlés elfogadta a Bethlen Kollégium - amit akadémiának, főiskolának is nevezünk-, alapítását.
Gábor fejedelem célja az volt, hogy a költséges külföldi egyetemek helyett itthon neveljen értelmiségieket. A Gyulafehérváron létesített intézményt egyetemmé akarta fejleszteni, de végül csak a teológiai fakultás szerveződött meg. Gazdám a jó cél érdekében, a kollégium használatába adta nagy értékű könyvtárát is.
Kevéssel halála előtt, 1629-ben jelentős birtokadománnyal biztosította a kollégium számára az anyagi alapot, amelynek segítségével az elkövetkezendő három és fél évszázadon át lehetővé tette az akadémia működését. Az iskola kollégiumi típusú intézmény volt, ami azt jelentette, hogy a főiskola mellett közép- és alsó fokú tagozata is volt.
AZ AKADÉMIA TANÁRAI
Jó iskolát csak jó tanárokkal lehet működtetni. Gábor úr neves külföldi professzorokat hívott a főiskolára. Nálunk tanított Martin Opitz a híres német költő és tudós, aki Erdély római kori felirataira hívta fel a figyelmet. Sok versét ismerem, német nyelven írta őket. Ez a verse annyira tetszett, hogy megtanultam belőle egy részletet, Elégia a címe, így szól Rónay György fordításában.
"A nap leszállva már a tengerekbe tért meg,
s emeli csillagos szép homlokát az ég;
emberek, állatok, vadak nyugodni tértek,
s a hold is felsütött, bár csak derengve még.
De én, sok napja már, fennen virrasztok egyre,
emésztem magamat, s le nem hunyom szemem:
mikor már a világ minden gondját letette,
ébren tart engem a szorongó szerelem..."
1629-ben herborni tudósokat sikerült meghívni az akadémiára, akik a német és francia példák nyomán dolgozták ki a tanterveket.
Alstedius mester, aki Ballersbachban született, 1629-től haláláig a gyulafehérvári főiskolán adott elő, hatalmas enciklopédiában foglalta össze kora tudományának valamennyi ágát, ezen kívül számos tankönyvet is közreadott.
A mester több munkája a gyulafehérvári fejedelmi nyomdában jelent meg. Methodus Admirandorum Mathematicorum című műve volt az első matematikai tankönyv, amelyet Erdélyben általánosan használtak.
A mási tanárunk Bisterfeld úr olyan hírnévre tett szert, hogy Gyulafehérvárról többször is meghívták a híres leydeni egyetemre. Gábor úr nemesi birtokot adományozott neki Tövisen, 1645-ben házat vett Nagyszebenben. Második felesége Johann Stenzel nagyszebeni tanácsos lánya volt.
Bisterfeld mester olyan kísérleteket mutatott be, hogy borsózott tőle a hátunk, volt aki ördöngősnek hívta, egy népmonda szerint, úgy mesélték itt nálunk, hogy az ördög tépte szét.
Emlékszem, a könyvtárban volt is egy ördögidézős könyve, sajnos nem olvashatod, mert tűzvészben elpusztult. Helyette megmutatom egy másik könyvét!
"TÜNDÉRKERT ÚJRA"
A tatárok Gyulafehérvárt 1658-ban elpusztították, áldozatul esett az akadémia épülete is. I. Apafi Mihály fejedelem 1662-ben Nagyenyedre áthelyezte az iskolát, a Bethlen Kollégium jelenleg is ott működik. Nézd meg a képet a mai Bethlen Kollégiumról, az iskola udvarán Bethlen Gábor szobra található, az alapító emlékét egy emléktábla is őrzi az épület homlokzatán.
KÖNYVTARTÓ HÁZ: A FEJEDELEM KÖNYVTÁRA
Gábor uram szenvedélyesen szerette a könyveket, azt is tudta, hogy színvonalas oktatás elképzelhetetlen gazdagon berendezett könyvtár nélkül. Képzeld el, hogy hadjáratok alkalmával is cipeltük magunkkal a könyveket. Néhány szekeret megraktunk könyvekkel. Gábor úr a harcok szünetében mindig talált időt az olvasásra.
A könyvtárat Gábor úr 1622-ben alapította az akadémia számára. A gyulafehérvári könyvtár kettős szerepet töltött be: fejedelmi és kollégiumi gyűjtemény volt egyszerre. Pótolhatatlan veszteség volt, hogy a négy-ötezer kötetet kitevő gyűjteményt a fejedelem halála után 1658. szeptember 5-én a török-tatár hadak felgyújtották.
A könyvek külföldi beszerzése hatalmas pénzbe került. Gábor úr kereste az olcsóbb megoldást, ezért alapított nyomdát. Nagyszombaton már volt nyomda, de a működésével nem volt megelégedve, elhatározta annak áttelepítését előbb Kassára, majd onnan Gyulafehérvárra. A gyulafehérvári nyomda 1622-ben, éppen abban az évben kezdte meg működését, amikor az akadémia megnyitotta a kapuit.
A képen egy ritkaságot, Brandenburgi Katalin egyik könyvtábláját látod.
Pótolhatatlan veszteség volt, hogy a négy-ötezer kötetet kitevő gyűjteményt a fejedelem halála után 1658. szeptember 5-én a török-tatár hadak felgyújtották.
ÍRÓK, TUDÓSOK
Gábor úr arra törekedett, hogy maga köré gyűjtse Erdély és a királyi Magyarország legkiválóbb tudósait és íróit. A református hit védelmezője volt, de nemcsak a saját vallásán lévőket támogatta, gyulafehérvári udvarunkban senkinek nem volt hátránya vallási meggyőződése vagy anyanyelve miatt.
"TÜNDÉRKERT ÚJRA"
Ez a színpompás ablaküveg Róth Miksa munkája, a címe Bethlen Gábor tudósai körében, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában látható.
A jeles írók és tudósok közül mindenkit nem tudok bemutatni, de ismerkedj meg néhány kíváló emberrel, mindég megtiszteltetés volt őket hallgatni, tőlük tanulni.
Nálunk vendégeskedett és még követségben is járt a törököknél Rimay János, a kor legjelentősebb költője. Ilyen szép verseket írt a hazaszeretetről:
"Ihon, édes hazám!
Ez a jele, hogy szán
Életem igen téged;
Hogy vérem hullását,
Azkit két szemed lát,
Nem kéméllettem tőled,
S jobb immár meghalnom,
Hogynem búdot látnom
Vagy elszöknem mellőled..."
A fejedelem szolgálatában több prédikátor is volt, többek között Alvinci Péter, aki Kassáról jött, nagy hitvitázó volt. Gábor úr hívta az udvarba Szenczi Molnár Albert tudóst, prédikátort, akinek a magyar-latin szótáráról, nyelvtan könyvéről, zsoltárfordításairól már korábban értesült. Nagy ajándék volt, hogy lefordította Kálvin János főművét az Institutiót. A könyvet ezekkel a szép szavakkal ajánlotta a fejedelemnek: „jó és keresztény fejedelemnek” szól aki „mindenképpen előmozdította” a fordítás megjelenését.
Szenczi Molnár Albert és az Institutió
A fejedelem nagy szellemi ellenfele volt a katolikus Pázmány Péter esztergomi érsek, vele levélben vitatkozott, de írásaiban mindig szívélyes hangon köszöntötte, józan mértéktartó érveléssel próbálta saját elképzeléseit igazolni.
"TÜNDÉRKERT ÚJRA"
LÉTEZIK EGY TITKOS KÓD?
Erdélyben és az ország több településén kiállításokkal, előadásokkal, vetélkedőkkel emlékeznek Bethlen Gáborra.
