BETHLEN GÁBOR URALKODÁSA. A TÜNDÉRKERT

1613. október 23 - 1629. november 15.

FEJEDELEMVÁLASZTÁS

1613. október 23-án Kolozsvár főtemplomában választották meg az összegyűlt rendek Gábor uramat, még csak 33 éves volt ekkor. Bethlen Gábor fejedelem úr tudta, nagy feladatot kapott. Magyarország egyharmadáért felelős.

TÜNDÉRKERT ÚJRA

Nézzünk be Kolozsvárra! A  templom ma is a főtér ékessége. Lépj be és nézz szét a Szent-Mihály templomban!

NEHÉZ IDŐK

A megválasztást követően Gábor urat sem az erélyi nemesek, sem a székelyek, sem a szászok nem támogatták, még a hajdúk közt sem volt népszerű. Az ország romokban hevert, a kincstár üres volt, a császári udvar nem ismerte el gazdámat a török támogatása miatt fejedelemnek.

NAGYSZOMBATI EGYEZMÉNY

Gábor úr több vasat tartott a tűzben, legfontosabbnak a Porta bizalmának megőrzését tartotta, amelynek ismételten hűséget esküdött. Béccsel is tárgyalt és elismerte az új császár és király, II. Mátyás főhatalmát. 1615-ben megkötöttük a nagyszombati egyezményt, amelynek értelmében a királyi csapatok által elfoglalt várak, Huszt és Kővár visszakerültek Erdélyhez, a király elismerte Erdély fejedelemválasztó jogát, Bethlen uram pedig a fejedelemség magyar koronához tartozását.

REMÉLEM TUDSZ  TITKOT TARTANI!  A NAGYSZOMBATI EGYEZMÉNYNEK volt egy titkos záradéka, erről senki sem tudott. Rögzítettük a törökellenes együttműködés szabályait, továbbá azt is, hogy Erdély különállása addig tart, amíg Buda és Eger magyar kézre nem kerül. A török támogatás árát meg kellett fizetnünk, Lippát a hozzátartozó öt kisebb várral és kastéllyal átadtuk a töröknek.

TÜNDÉRKERTBEN

Gábor úrnak viszonylag rövid időn belül sikerült  a  nehézségeken úrrá lenni. Okosan gondolta, mikor visszadta a szászoknak Szebent, és megerősítette önállóságukat. A kisebb városokba külföldről érkező kézműveseket, bányászokat telepített, pénzt is verett Kolozsváron és Gyulafehérváron.

Kereskedőket hívott az országba, az érdemtelenül elszedett családi birtokokat visszaadta. Isztambulba salétromot  és juhot szállítottunk, Bécsbe, Velencébe marhákat és sót, a  higany és viasz útja egészen Skóciáig vezetett. Felvirágzott a gazdaság, feltöltöttük a kincstárat. Hat esztendővel uram hatalomra kerülése után, 1619-ben az országgyűlés úgy találta, hogy "Istennek kegyelméből az országban bőség vagyon." A fejedelem úr bőkezűen támogatta az erdélyi diákok külföldi tanulmányait, Gyulafehérváron főiskolát alapított, az udvarban pezsgő élet volt, tudósokat, művészeket láttunk vendégül. Erről  két híres festmény is készült.

TÜNDÉRKERT ÚJRA

 Bethlen Gábor tudósai körében festmény Dósa Géza alkotása. A Nemzeti Galériában őrzik.

Bethlen Gábor tudósai körében. Madarász Viktor festménye. A Nemzeti Múzeum képtárában.

A HARMINCÉVES HÁBORÚBAN

II. FERDINÁND ÉS AZ ELLENREFORMÁCIÓ

Nagy változást hozott, hogy 1619. március 20-án meghalt II. Mátyás. Nem volt gyermeke, II. Ferdinándot előbb cseh, majd 1618. május 18-án magyar királlyá koronázták.  Sok bajunk lett még Ferdinánd miatt, őt katolikus szellemben, a jezsuiták nevelték,  harcot indított a reformátusok ellen. Csehországban a katolikus és a protestáns rendek megharagudtak egymásra. Azt megnéztem volna, de nem voltam jelen, amikor  1618-ban Ferdinánd követeit kidobták a prágai vár ablakából, őt magát trónfosztottnak nyílvánították.

Ezt látod a képen is, ennek az eseménynek még latin nevet is adtak, defenesztráció. Csak, azért mondom most,  ha szóba jönne, ez a furcsa szó, ne lepődj meg! Ferdinánd nyomban szövetségeseket keresett, hogy elégtételt vegyen a cseheken. Összeszűrte a levet I. Miksa bajor herceggel, és a spanyol Habsburgokkal. Annyira megerősödött, hogy 1620 novemberében szétverte a cseh csapatokat, és megfosztotta önállóságuktól őket, a Habsburgok örökös tartománnyává nyílvánította az országot.

A FEJEDELEM HADJÁRATAI A HARMINCÉVES HÁBORÚBAN A HABSBURGOK ELLEN

Figyeltük Ferdinánd húzásait, a cseh rendek elleni támadás után Gábor úr elérkezettnek  látta az időt, hogy meginduljunk  a Habsburgok ellen. Szövetséget kötöttünk a cseh rendekkel.  Soha nem felejtem el azt a napot, amikor   1619. augusztus 26-án Gyulafehérvárról csaptainkkal útra keltünk. Szeptember 12- én már Debrecenben táborozotunk, és a magyar rendeket csatlakozásra szólítottuk fel – illetve meghódolásra a tiszántúli részeket. Szeptember 2-án bevonultunk Kassára, majd innen Pozsony fele indultunk, amely október 16-án kaput nyitott előttünk. Ezzel  - Munkács, Nyitra, Győr és Komárom várak kivételével -  egész Felső-Magyarország a birtokunkba jutott.

MAJDNEM KIRÁLY LETT BETHLEN GÁBOR FEJEDELEM ÚR

1620-ban a Besztercebányán  országgyűlést tartottunk,  augusztus 25-én Magyarország  királyának választottuk Gábor urat. Gazdám aztán jól meggondolta ezt az egész királyság dolgot, s arra jutott, hogy nem fogadja el a koronát. Tudta ő, mivel protestáns volt, a katolikus Habsburgok összefognak ellene,  a török is támadni fog,  hamar lesöprik a trónról. Sokkal okosabbat talált ki, nem tette fel a koronát, lemondott róla.

NIKOLSBURGI BÉKE

Nem lehet folyton háborúzni, nem is volt értelme folytatni,  mivel a Habsburgok leverték a szövetséges cseheket. 1621. január 25-én Hainburgban megkezdődtek a béketárgyalások, majd hosszas huzavona után december 31-én megkötöttük a nikolsburgi békét.

Bethlen kötelezettségei

A nikolsburgi béke értelmében visszaadtuk magyarországi foglalásaink jelentős részét, lemondtunk a királyi címről, visszaadtuk a Szent Koronát, az elfoglalt vármegyéket s várakat és szabadon bocsátottuk a foglyokat. A birtokadományokat a következő országgyűlés vizsgálta felül.

II. Ferdinánd kötelezettségei

II. Ferdinánd király nekünk adományozta a német birodalmi hercegi címet. Megkaptuk a 7 magyarországi vármegyét (Szabolcs vármegyét, Szatmár vármegyét, Ugocsa vármegyét, Bereg vármegyét, Zeplén vármegyét, Borsod vármegyét, Abaúj vármegyét), Tokaj, Munkács, Ecsed váraival együtt. A velünk harcolóknak II. Ferdinánd közbocsánatot hirdetett, a többi sérelem orvoslására pedig Sopronban országgyűlést hívott össze.  A béke értelmében a végvárak fenntartására a birodalmi segélyből 50 ezer forintot kaptunk.

Látod milyen gyönyörű ez a kézzel írott okirat, a nevét is tudod, a NIKOLSBURGI BÉKESZERZŐDÉS.

TÜNDÉRKERT ÚJRA

Fontos szerepe volt az ország történetében Munkács várának. 1625-ben került Bethlen Gábor tulajdonába. Halála után a vár tulajdonjoga feleségére, Brandenburgi Katalinra szállt. Többször is átépítették. Munkács vára Kárpátaljához tartozik, így néz ki ragyogó napsütésben.

Gyere velünk a várba, nézd meg a filmet!  www.youtube.com/watch?v=nc7fvEmzVmY

A FEJEDELEM ASSZONY HALÁLA

Szomorúak voltunk, mikor Károlyi Zsuzsanna fejedelemasszony 1622-ben hosszú betegeskedés után befejezte életét. 17 évig éltek szeretetben együtt. A fejedelem gyakran elővette Zsuzsanna asszonyunk egy levelét, amelyben ezt írta párjának: „Kedvesen tartottál, reám szorgalmatos gondot viseltél, őriztél, oltalmaztál, állapotomban neveltél, házasságbéli igaz szeretettel szerettél, s minden kegyelmességgel körülvettél.”

A MÁSODIK ESKÜVŐ

Négy év múlva határozta el  a fejedelem hogy megnősül. Második felesége, a mindössze 22 éves Brandenburgi Katalin lett. A házasfelek az esküvő előtti nap találkoztak először, nehezen értettek szót egymással. Bethlen uram sem franciául, sem németül nem beszélt, Katalin pedig nem értett magyarul. Másnap, március 2-án aztán megtartottuk a fejedelmi pár fényes kassai esküvőjét, aztán hazatértünk Erdélybe.

A nagy fejedelem halála

Bethlen fejedelem úr 16 évnyi uralkodás után 1629. november 15-én fejezte be életét, egészségét felőrölte sokoldalú és rendkívül aktív tevékenysége, teste és lelke fáradtsága már 49 esztendősen sírba juttatta. Országlásának köszönhetően Erdély gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben is belépett híres „aranykorába”. A fejedelem utolsó perceiben két sort vetett papírra:

" ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Senki nincsen, bizonyára nincsen."

HALLGASSÁTOK MEG!

  Bethlen Gáborról Óborni Teréz és Gecsényi Lajos történészekkel beszélget Pécsi Krisztina.

https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?mev=2013&mho=08&mnap=27&mora=17&mperc=04