A NAGY HADJÁRAT, HARC A HABSBURGOKKAL
A NAGY HADITERV, BÉCS ELFOGLALÁSA
Sokszor csatáztunk a Habsburgokkal, a legemlékezetesebb az volt amikor 1619-ben elindultunk Gyulafehérvárról, Bécs elfoglalása volt a célunk. Az első állomás Nagyvárad volt, ott fogadott bennünket Rhédey Ferenc várkapitány (a jobb oldali képen őt látod), Gábor fejedelem sógora. Csatlakoztak a seregünkhöz, megindultunk Debrecen felé, öt nap alatt tettük meg az utat. A város határában vertük fel a sátrainkat, este a tábortűznél együtt ültek a hajdúk és a székely harcosok. A fejedelem körlevelet írt valamennyi magyarországi főúr, vármegye és város számára, kifejtette a hadjárat okait. Megírta, hogy a protestáns vallásuk miatt elnyomott és tőle oltalmat kérő cseh rendeket akarjuk megsegíteni, a vallás és a haza szabadságát kívánjuk biztosítani, mindenkit csatlakozásra és a Habsburgok elleni harcra szólított fel.
Nézz szét a táborunkban! Ilyen egy tábornoki sátor, mellette egy vontatható falkonetta vagy más néven sólyomágyú.
KASSÁTÓL NAGYSZOMBATIG
A következő állomásunk Kassa volt, megjelentek a környező városok követei - többek között Eperjes, Lőcse, Bártfa, Kisszeben - egyhangúlag „előjárójuknak és fő gondviselőjüknek” kiáltották ki Gábor uramat. Aztán a húszezer fős seregünk kettévált. Az egyik oszlop Fülek és Érsekújvár érintésével Nagyszombat felé indult Rhédey Ferenc és Széchy György irányításával. Gábor uram Lőcse felé vezette a sereg másik oszlopát. Harcra nem is került sor a várak és városok önként csatlakoztak. Gábor uramat és a sereget szabadítóként üdvözölték. Kassától Nagyszombatra két hétig tartott az út.
Nagyszombaton jó híreket kaptunk, a cseh küldöttség beszámolt arról, hogy a Habsburg-zsoldosok visszavonultak, Buquoy és Dampierre tábornok nem mert támadni, visszavonúltak Bécs felé. A tábortűznél a hajdúk tréfásan csak Bukó és Tompérnak csúfolták a két megfutamodott hadvezért.
Tovább mentünk Szencre, itt tábort vertünk. Gábor úr éppen vacsoránál ült, amikor a testőrhadnagy jelentette, hogy Pozsonyból sűrgős levél érkezett. A levelet a pozsonyi polgárság küldte. Ezt írták a polgárok:
A Dunán kétezer császári katona és három ágyú érkezett Pozsonyhoz, és a parancsnok, Tieffenbach Rudolf bebocsáttatást kért. A város polgársága nem bocsátotta be a katonaságot Pozsonyba, ezért a császáriak a Duna partján elsáncolták magukat, éppen most térnek nyugovóra. De még estére se lohadt a harci kedvük, igen köpik a markukat, hányják-vetik jó legénységüket, mindegyik tíz magyart akar levágni"
Pihenj velünk itt a táborban ezen a napos sziklán, hallgass meg egy lelkesítő csatadalt!
Gábor uram a jó hírek hallatán, azonnal elhatározta Pozsony ostromát. 1619. október 14-ének éjszakáján rajtaütöttünk az álmos császáriakon, fényes diadalt arattunk. Gábor úr is részt vett a két órahosszat tartó kézitusában, ahol a hajdúk vakmerő bátorsággal kardélre hányták az ellenséget. Nyugat-Magyarország legerősebb várának elfoglalásával megnyílt az út Bécs felé.
"TÜNDÉRKERT ÚJRA"
Akkoriban nem készülhetett fénykép a csatáról, de azért meg tudom mutatni milyen lehetett egy ütközet. A Bethlen Gábor Hagyományőrző Egyesület tagjai lejátsszák a fejedelem korában játszódó csatákat. Nézd, ilyen mikor a hajdúk harcolnak!
BÉCS KAPUJÁBAN
Maga a császár a fővárosban rekedt, amely körül egyre szorosabbra fonódott az ostromgyűrű. A császárváros hatalmas bástyáinak bevételéhez nehéztüzérségre lett volna szükség, de nem rendelkeztünk ostromágyúkkal. Gábor úr úgy határozott, hogy kiéheztetjük a várost, élelem semmilyen úton nem juthatott be a falak mögé. Nagyon nehéz volt nekünk is a táborban, a novemberi ködös, esős időjárás mindenkit megviselt.
Szerettük volna ezt fejedelemi zászlót és a Bethlen-címert kitűzni Bécsben a Habsburgok várára!
Itt látod az arany lángnyelvekkel díszített címeres, feliratos piros zászlót "Gábor, Isten kegyelméből Erdély fejedelme 1615", a zászló felirata latin nyelvű. Ez az arany lángnyelvekkel teleszórt meggypiros fecskefarkas zászló egy tipikus huszár főzászló. Minden 50-100 fős kompánia is rendelkezett saját zászlóval. A huszár zászló mindig fecskefarkú volt. A főzászlók anyaga selyem, méretük tekintélyes, 2-3 méter, és mindig festettek. Bethlen zászlójának közepére, zöld koszorúban az egyesített erdélyi és fejedelmi családi címert festették. Jobb oldalt Gábor úr családi címerét látod.
VISSZAVONULÁS
Az ördög nem alszik, tartja a mondás, és ez most is igaz volt. Homonnai Györgynek már rég fájt a foga a fejedelmi székre, kihasználta Gábor uram távollétét, és több ezer főnyi lengyel és kozák zsoldossal betört az országba. Gábor uram visszafordította a sereget, elvonultunk Bécs alól, ezzel oda lett a nagy lehetőség, elmaradt a Habsburgok elleni döntő győzelem.
A fejedelem katonái
1 kép: hajdúk 2.kép: huszár 3.kép: nemes
